Szíriusz mint istenanya

Nem más, mint Tündér Ilona vagy Szűzanya. Lásd még Magyar mint Szíriusz.
Az alant írottak alapján a cím inkább Szíriusz, az Istenanya/Tejútanya feje lehetne inkább. De ne feledjük el itt azt sem, hogy Szíriusz hímségi minőség is[1].

Jankovics Marcell írja:

A Szent Iván-napi májusfa és persze a karácsonyfa a mondott speciális konjukcióra figyelmeztető jelképek. Ebben az összefüggésben a karácsonyfa a Tejút, a tövén, a jászolban fekvő kisded a megszületett (a téli napfordulókor a Tejúttal együtt álló) Napot jelképezi, a fára aggatott "aranyalmák" a kívánt együttállásban lévő planétákat szimbolizálják, a fa tetején levő csillag pedig az ég legfényesebb csillagának, a Tejút másik végén lévő Szíriusznak a képe, aminek a szomszédságában nyáron jár a Nap, s amelyik csillag karácsony táján ragyog legtovább az égen. (Mind a fa, mind a Tejút, mind pedig a Szíriusz a nagy istenanyát, Szűz Mária előképét testesítette meg a kereszténység előtti időkben[2].)

Anna és annual címnél szintén szerepelt, hogy miképp van köze az Anyaistennőnek az Év jelentésű latin szó kialakulásához. Érdekes, hogy nem Nap jelentésű etimont használunk sem annus, sem aevum esetében. Sőt, utóbbi kimondottan kor jelentésű. Az Év ugyanis nemcsak a Naphoz mért éves járásra utal, hanem a Nagy Évre is. Indirekt bizonyítéka újfent mindez annak, hogy eleink ismerték a precessziót (naná). Ami a Szíriuszt és a Nagy Anyával való megfeleltetését illeti, az ind Sarama is ősszuka, de ami itt fontosabb, hogy Sothic címnél írottak szerint is az évet hozzá mérten számolták. És ha a Kis Évet számolták, akkor a Nagy Évet is. Nyilvánvaló.
De ha már az An, Ana, (Sar)Ama nevek Szíriuszhoz való kapcsolásáról van szó, Andra, András és other címnél szintén hasonló eredményekhez jutottunk.

Gyárfás Ágnes Vízi Péter – Vízi Pál: Nemzeti hősmonda mesében elbeszélve...

...című az Ősi Gyökér 2011/4. sz. megjelent cikkében is JM-hez hasonlóan írja:

Az ég kiemelt csillagképe a Canis Mayor, a Nagy Kutya csillagkép, kinek vezércsillaga a Szíriusz az Istenanya megszemélyesítője, az égi Boldogasszony, Szűz Mária sorshordozó csillaga.
A Gyárfás Ágnes által írott cikkekben előjövő Circirka Anna név is Szíriusz mint istenanya szerepére mutat rá.

Csudaszarvas, karácsonyfa, Tündér Ilona és Ilona címnél is szerepeltek az azóta Tejútanya-testtájékok címhez tett, korábban itt álló adatok. Lásd kitérőt ott.

Több helyen szó volt arról, hogy a Csudaszarvas a Napot és a Szíriuszt is hordozza agancsai között[3]. E kapcsán arra asszociáltunk, hogy ez a téli napfordulós együttállással magyarázható.

Bobula Ida The Great Stag...

...című dolgozatának (magyar fordításában) amit ír erről:

Úgy tűnik, a Zodiákus volt a témája a sumér korai elméleteknek – talán pre-sumér asztrológusoknak. A Közel-Kelet korai művészetében mindenhol szarvas állatokat találunk – őzet, szarvast, kecskét – akik a szarvaik között hordják a Napkorongot vagy a szimbólumát, ami lehet egy négyzet, vagy egyenlőszárú kereszt[4] vagy épp egy nap-madár, mint a sas[5].
Amikor a Nap feltűnik a mennyei szarvas szarvai között – téli napforduló – a tél elmúlik, a Nap visszanyeri korábbi erejét, a nappalok egyre hosszabbak, egy új ciklus, új év kezdődik. A korongnak vagy a madárnak a szarvak közt a Nagy Szarvast kellett jelképeznie aki visszahozza a Napot a szarvai között.
A téli sötétség megsemmisítése és a Nap visszaszerzése kellett, hogy jelentse a lehető legnagyobb szolgálatot egy többé-kevésbé primitív emberi társadalomnak. Nem csoda, hogy a jótevő kultusza fennmaradt ilyen sokáig.

Magyar Adorján Magyar építőízlés...

...című kötetében írottak tulajdonképpen ugyanezt mondják el:

Diadalkaput tehát, ha valaha ismét építendünk, azt okvetlen úgy kellend állítanunk, hogy a téli napforduló reggelén (az ősi, igazi Karácsony éje utáni reggelen) a fölkelő Napot annak középső nyílásában láthassuk föltűnni, akkor ha a kapuval pontosan szemben állandunk. Őseinknél ennek az időszámításban volt nagy fontossága, azért mert ez éj után kezdenek a napok hosszabbodni, az éjek rövidülni, amiért is ez volt náluk Újesztendő hajnala, vagyis a Napisten újjászületése napja is. Hitregéjük szerint ugyanis a Napisten ez éjszaka éjfele előtt fehérhajú öregként búcsúzik gyermekeitől az emberektől, de éjfél után [Magorként] újjá születik[6] és az égi Csodaszarvas őt a szarvai között ringó bölcsőben aranyhajú kisdedként hozza vissza.

Legfelül azt írtam, hogy a címadás nem teljesen megfelelő. De ha már maradt, akkor emlékezzünk a deus, Zeusz, tűz és szűz címeknél álló hosszabb passzus tartalmára: az ott írottak alapján a szkíták tűzistennője lehet Szíriusz.
Szíriusz mint istenanya szóba került három és Martu címnél is.

Lábjegyzetek

  1. Lábjegyzet:
    Nimrud és Széth címnél írottakat lásd, a hímségi és nőiségi találkozásáról pedig száj címnél írottakat is. Magyar istencsalád címnél is volt erről azt hiszem szó. ↩︎

  2. Lábjegyzet:
    Az indiai Sarama az "ős-szuka" képében szintén felfogható ős-istenanyának. ↩︎

  3. Lábjegyzet:
    Alternatív esetekről (gyakori homlokon való megjelenésről és egyebekről) lásd Csudaszarvas címnél Napot agancsai között hordó Csudaszarvas – mi van a Csudaszarvas homlokán alcímet egy összefoglaló anyaggal. ↩︎

  4. Lábjegyzet:
    Suhurmasku címnél MAS piktogramja egy négyzettel kiegészített kereszttel kerül elő. Ott az is felvetődött, hogy az sem kizárt, hogy a Suhur-Mas nem más, mint Szarvas (Magor címnél lásd Szarvas csillagképről) szavunk elferdítése.
    De ha már Suhurmasku címnél szóba jött, hogy a Suhur-Mas rész nagyon hasonló a Szar-Vas összetételhez, másnak is volt alternatív elképzelése Szarvas eredetét illetően. A Bilecz Ferenc által ajánlott Szar-Bas (Nap-Fejű) formához így igen hasonló lenne a Szuhur-Mas > Szur->Mas > Szar-Mas. Ha ez lenne mégis az eredeti forma, akkor a Sarama és más hasonló nevek (ott említett perzsa sarmá = tél és magyar sárma = kígyóvirág) kapcsán visszatérnénk oda, amit Színia asszony mondott: hogy a hátratekintő Csudaszarvas a Nagy Kutya csillagképben keresendő. Ahogy téli napforduló és újév címnél szerepelt, Szíriusszal ugye ilyenkor együttállás történik.
    A Szuhur formához még igen hasonló a Szíriusz egyiptomi Sihor neve (lásd Szíriusz és szigor). ↩︎

  5. Lábjegyzet:
    Egy korai termékenység isten, akit imádtak, különböző jelzőkkel látták el mindenhol, mint például "oroszlánfejű sas." Cf H. Frankfort: Early Dynastic Sculptured Mace-heads. A. Orientalia 1935, p. 105. ↩︎

  6. Lábjegyzet:
    Mint látjuk, a Szarvas, mint Bak csillagkép a Nyilas utáni jegy és nem véletlenül szúrtam be Magor nevét Magyar Adorján írásába. Magor címnél ugyanis kitérünk a sumér zodiákus Kecskebakhaljára is: ilyenkor történik az újjászületés. ↩︎